A Kormány döntése értelmében a Budapest Fejlesztési Központ a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel együttműködésben megkezdi a Budapest–Lajosmizse közötti, 142-es számú vasútvonal teljes körű felújításához szükséges tervek elkészítését. A Kormány döntött arról is, hogy a 142-es vonal nemcsak Lajosmizséig, hanem Lajosmizse és Kecskemét között is megújulhat. Így ezt a szakaszt is villamosítani lehet, akadálymentesek lehetnek az állomások és a megállók, illetve mindenhol megújulhat a pálya.

A vonal nagy részén 40 km/h sebességkorlátozás van érvényben, a vonatok dízelvontatásúak, a megállók nem akadálymentesek, és hiányoznak a parkolók, biciklitárolók. Ennek ellenére az egyvágányú elővárosi vonal még mai állapotában is kihasznált, fejlesztési potenciálja óriási.

A döcögő vonatok és a kapacitáshiány miatt ritka járatkövetés ellenére az itt közlekedő S21-es vonatok gyakran zsúfoltak. Budapest XVIII. kerülete (Pestszentimre, Pestszentlőrinc) és Gyál, Dabas, illetve a dél-pesti agglomeráció számos települése számára nyújthatna versenyképes alternatívát a vasút – gyorsabb, sűrűbb, megbízhatóbb szolgáltatás esetén.

Ez a térség kiváló példa arra, hogy a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában szereplő fejlesztések haszna milyen nagy lehet, hogy mekkora aranytartalék van a budapesti vasúti közlekedésben. Miközben az utóbbi évtizedekben a lakosság létszáma ugrásszerűen nőtt, a lajosmizsei vasútvonal eddig kimaradt a fejlesztésekből. Az elővárosi vasútvonalak közül ez az egyetlen, ami a mai napig nincs villamosítva. A kedvezőtlen állapotok mellett is nyilvánvaló, hogy szükség van a fejlesztésre, mert a mindössze óránkénti járatsűrűség ellenére gyakori a zsúfoltság a vonalon.

A lajosmizsei vonal fejlesztése a vasúton utazók ugrásszerű növekedését hozhatja majd. Ezzel pedig csökkenteni lehet az M5-ös autópálya és a dél-pesti térség közútjainak leterheltségét, Budapest levegőszennyezettségét.

Kőbánya-kispest - Gyál szakasz

Gyál - Kecskemét szakasz

Gyorsabb lesz a közlekedés a lajosmizsei vasútvonalon

A társadalmi egyeztetés részeként online lakossági fórumot tartott a Budapest Fejlesztési Központ a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal tervezett átépítéséről. A beruházás révén a jelenleginek három és félszeresére emelkedhet az utasforgalom. A helyiek és az utazók a gyorsabb, kényelmesebb és sűrűbb vonatközlekedés mellett azt is várják, hogy legyenek korszerűbbek az állomások, jobbak a csatlakozások, vagy javuljanak a jegyvásárlási lehetőségek.

Gyorsabb lesz a közlekedés a lajosmizsei vasútvonalon

A társadalmi egyeztetés részeként online lakossági fórumot tartott a Budapest Fejlesztési Központ a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal tervezett átépítéséről. A beruházás révén a jelenleginek három és félszeresére emelkedhet az utasforgalom. A helyiek és az utazók a gyorsabb, kényelmesebb és sűrűbb vonatközlekedés mellett azt is várják, hogy legyenek korszerűbbek az állomások, jobbak a csatlakozások, vagy javuljanak a jegyvásárlási lehetőségek.

A BFK irányításával készülő Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia modellezése alapján a felújítást követően az eddigihez képest háromszorosára-négyszeresére nőhet az utasszám a lajosmizsei vonalon. Ehhez a legbelső szakaszon 10–15, a külső szakaszokon 30 perces járatkövetés szükséges a mai 60 perces helyett.

A rekonstrukció a Budapest–Lajosmizse szakasz mellett új megvilágításba helyezi a folytatást is Lajosmizse és Kecskemét között, itt is ki lehet szolgálni több utast, így érdemes itt is vizsgálni a fejlesztési lehetőségeket, hiszen a vonal középső részétől kezdve a főváros vonzásán kívül már egyre erősebb a Kecskemétre járás szerepe is. A beérkezett visszajelzéseket is figyelembe véve az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a MÁV és a BFK úgy döntött, hogy a projektet kiterjesztik Kecskemétig, folyik a források megkeresése ehhez. Az előzetes vizsgálatok szerint célszerű óránként egy vonatot Budapesttől Kecskemétig végigközlekedtetni, hogy átszállás nélkül lehessen utazni a vonalon.

A cél, hogy Lajosmizse és Budapest között a sebességet a beépítettségtől függően 80–120 km/órára növeljük. A tervezett járatsűrűség eléréséhez Kőbánya–Kispest és Gyál között második vágányt kell létesíteni azokon a szakaszokon, ahol ez nem jár a települési környezet indokolatlan átalakításával. 

A Gyál és Lajosmizse közötti szakaszon szintén szükséges egyes helyeken a kétvágányúsítás, kétvágányú megállóhelyek, forgalmi kitérők, elhúzott állomásfejek beiktatása, ahol a tervezett menetrend, illetve a zavarérzékenység csökkentése ezt indokolja.

Hogy hamarabb indulhasson a vonal tényleges felújítása, a fejlesztés tervezőjének több lépcsőben, ütemezetten kell végigvinnie a teljes tervezési folyamatot. Először döntés-előkészítő, majd megvalósíthatósági tanulmányt kell letennie az asztalra, az ezek alapján megszülető döntések után pedig el kell készíteniük az engedélyezési, kiviteli terveket és a kapcsolódó dokumentációt.

Az építési engedéllyel bíró terveket a BFK 2022-re készíti elő, európai uniós támogatás felhasználásával.

A fejlesztés célja, hogy az állomások és a megállóhelyek is igényesen megújuljanak, a települések – adott esetben helyi karaktert is tükröző – valódi kapuivá váljanak. Kispest, Pestszentimre, Gyál, Lajosmizse állomás, valamint Gyál területén az új központi megállóhely esetén a színvonalas építészeti megoldások érdekében több építészirodától kell vázlatterveket megrendelni, és azokból választani.

A beépített, illetve beépítendő területekhez alkalmazkodva mind Budapesten, mind az agglomerációban a tervekben szerepel új megállók létesítése, meglévők áthelyezése.

Az állomásokon, megállókban megfelelő kapacitású autóparkolókat, kerékpártárolókat kell kiépíteni, ahol a ráhordó buszhálózat ezt szükségessé teszi, a könnyű átszállást lehetővé tévő megállókat, buszfordulókat szükséges létesíteni. Akadálymentesen és könnyen megközelíthető, fedett vagy részben fedett peronok fognak épülni, egységes, korszerű, közérthető utastájékoztató és információs rendszert szerelnek föl. A helyi adottságoknak megfelelően kiegészítő kereskedelmi szolgáltatások telepítése is a tervek között szerepel.

Hogy a vasúti és a közúti forgalom kevésbé zavarja egymást, hogy a pálya két oldalán található településrészek kevésbé legyenek elszigetelve egymástól, hogy csökkenjen a balesetveszély, a fejlesztés során külön szintű közúti keresztezések is megépülnek.

Hogy a külön szintű keresztezések pontosan hol lesznek, a tervezési folyamat során elvégzett vizsgálatok nyomán fog eldőlni. Érdemes azonban kiemelni két kispesti közutat, az Üllői út és az Ady Endre út fontossága és forgalma miatt mindenképp szükséges, hogy a vasút ne sorompóval keresztezze őket. Az Üllői úton villamos is halad, és az Ady Endre úton járó villamos esetében is szó van a hosszabbításról, így már az is keresztezné a lajosmizsei vonalat. Ezeken kívül Budapest XVIII. és XIX. kerületében, valamint Gyálon a tervezési folyamatban több közúti kereszteződésben meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e a külön szintű átvezetés.

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (”sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.​