Sikeres volt, és jelentős érdeklődés mellett zajlott május 26-án a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét közötti vasútvonal felújításáról tartott lakossági fórum. Az online fórumon a tervezést végző Budapest Fejlesztési Központ (BFK) az agglomerációs szakasz, vagyis a Gyál és Kecskemét közötti vonal megújításának lehetőségeiről és várt eredményeiről adott tájékoztatást, a résztvevők elmondhatták igényeiket és véleményüket, továbbá kérdéseket tehettek fel. A BFK részéről Vitézy Dávid vezérigazgató adott részletes tájékoztatást a tervezett beruházásról, és a fórum iránti érdeklődést az is jól mutatta, hogy országgyűlési képviselők, így Pánczél Károly és Szűcs Lajos mellett Bukodi Károly ócsai és Kőszegi Zoltán dabasi polgármester személyesen vett részt a rendezvényen. A Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonal fejlesztését nagyon várják a helyiek és az utazók. Sokkal több lehetőség van ebben a vasútvonalban, mint jelenleg, de ennek kiaknázásához jelentős beruházások szükségesek. Az ugyanis tarthatatlan, hogy egy irányba rendszerint csak óránként közlekedhetnek szerelvények Budapest elővárosában, továbbá az is, hogy Lajosmizséről két óráig tartson az utazás a fővárosba – röviden így összegezhetőek a fórum tapasztalatai. A fórum és a tájékoztatás azért is időszerű volt, mert a BFK már meghirdette a tervezői szerződést, amelynek lezárása a következő hetekben várható. A Budapest-Lajosmizse szakasz esetében a végleges engedélyezési tervek 2022 nyarára készülhetnek el, 2023 elejére az építési engedélyek is a rendelkezésünkre állhatnak, és akkor lehet a finanszírozási igénnyel a kormányhoz fordulni. A felújítás a tervek szerint 2023 második negyedévében kezdődhet, és három évig tart. A BFK a jelentős érdeklődésre hivatkozva kérte a Lajosmizse-Kecskemét szakasz esetében a tervezés lehetőségét, erről a kormány várhatóan hamarosan dönt.
A BFK szerint ahhoz, hogy a beruházások meghozzák az elvárt eredményt, vagyis, hogy gyorsabb, kényelmesebb legyen a vasút, és mind többen térjenek át a kötött pályás elővárosi közlekedésre, szükség van a társadalmi és a lakossági egyeztetésre is. Ez azért is fontos, mert Budapest elővárosában ez lesz az egyik legnagyobb horderejű, és változást ígérő vasútfejlesztést, ami azt is eredményezheti, hogy az utasszám jelentősen emelkedik. A 142. számú vonal a Budapestre bejövő 11 elővárosi szakasz közül jelenleg a legrosszabb állapotú, éppen ezért messze a lehetőségek alatt teljesít. A vonalat azonban még így is naponta ötezren veszik igénybe, ám az idei év elején ismertetett Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában (BAVS) foglaltak szerint a felújítás révén ez a szám a három és félszeresére emelkedhet. A várható utasszám még így is lényegesen kevesebb a váci (42 ezer utas) és az újszászi (27 ezer utas) vonalakéhoz képest, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felújítások jelentős forgalomnövekedést eredményeznek: a székesfehérvári vonalon 76, míg az esztergomi vonalon 107 százalékkal emelkedett a forgalom. Ugyanakkor a lappangó igényeket ki lehet szolgálni, ezt támasztja alá az is, hogy a vonal menti nagyobb települések lakóinak (Dabas, Gyál, Ócsa, Inárcs) kétharmada ingázik, ebből adódóan az előrejelzések szerint Gyálon 6,7-szeresére, Dabason négyszeresére növekedhet a forgalom az átépítést követően, ha a vasút versenyképessége jelentősen javul. A BAVS modellezése alapján a forgalom növekedése a déli agglomerációból autók tízezreitől kímélheti meg a fővárost és teheti kényelmesebbé az ingázást.
A jelenleg végig egyvágányú pálya helyenként kétvágányúra bővül, a vonal villamosítva lesz, az óránkénti negyven-hatvan kilométeres sebesség nyolcvan-százhúszra emelkedik, ezzel lehetővé válik, hogy a korszerű, és légkondicionált alacsony padlós elővárosi motorvonatok sokkal sűrűbben közlekedjenek. A fővárosba vezető vasútvonalak közül csak a Budapest-Gyál-Dabas-Lajosmizse-Kecskemét és a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonalak maradtak végig egyvágányúak, egyéb műszaki és utaskényelmi paramétereik is rosszak, a lajosmizsei vasutat ráadásul eddig még nem is villamosították, dízel meghajtásúak a személyvonatok a vonalon, ahol még nem volt általános felújítás. A pályán mindössze óránként lehet vonatokat közlekedtetni, és ezt jelenleg egyszerre csak az egyik irányba lehet fél órásra sűríteni. Ez változik, hiszen a felújítást követően a követési idő bizonyos szakaszokon 15 perc lesz egy irányba. A tervek szerint Kőbánya-Kispest és Gyál között épül második vágány, és innen Ócsáig is lesz olyan szakasz, ahol két vágányon lehet közlekedni. Így Budapest és Gyál között negyed óránként indulhatnak vonatok, lesznek zónázó járatok is, amelyek sehol, vagy nagyon ritkán nem állnak meg, és csúcsidőben egészen Ócsáig negyedórás lesz a követési ütem. A zónahatártól, ami még lehet Gyál, illetve Ócsa, fél órás lesz a közlekedési ütem Lajosmizséig. A tervek szerint óránként hat vonat jöhet be ezen a vonalon Budapestre, és ebből kettő lesz zónázó, vagyis a zónahatártól Kőbánya-Kispestig egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés állomáson állnak meg. Továbbá a hat vonatból négy közlekedne a Nyugati pályaudvarra, kettő pedig Városliget-elágazásnál Esztergom felé. Ennek viszont az a feltétele, hogy a Városliget-elágazás és Kőbánya-Kispest állomások között is növekedjen a kapacitás, és megújuljon a pálya. Ennek megvalósíthatósági tanulmányát a BFK jelenleg készíti. A felújítások idején előfordulhat ugyanakkor, hogy bizonyos vonatokat Kőbánya-Kispestről kell visszafordítani, így villamosítva lesz a 11. vágány is.
Az akadálymentesített megállókban kulturált környezet, továbbá P+R gépkocsitárolók és B+R kerékpártárolók várják majd az utasokat. A beruházások Budapest külső kerületeinek és az agglomeráció településeinek egyaránt jelentős változást hozhatnak, hiszen a lakott területek közelében lévő, de állomás nélküli szakaszokon új megállók létesítését tervezzük, a legforgalmasabb pontokon külön szintű közút-vasút kereszteződéseket alakítunk ki, hogy a vasút területmegosztó hatását mérsékeljük, és a forgalmat gyorsítsuk. Így például a gyáliak kifejezett igénye, hogy a Kőrösi utcai vasúti átjáró legyen külön szintű.
Vitézy Dávid a tegnapi fórumon ismertette a legutóbbi kérdőíves felmérés eredményeit. A BFK kérdőívét 3374 ember töltötte ki. Ebből az derül ki, hogy az átépítéstől leginkább a gyorsabb és sűrűbb vasúti közlekedést, az állomások megközelíthetőségét, a közbiztonság javulását, jobb parkolási lehetőségeket, kényelmesebb utasperonokat és kiszolgáló létesítményeket (mosdó, étel-, és italvásárlási lehetőség), illetve a jegyvásárlás korszerűsítését várják az utasok.
A lakossági és képviselői hozzászólások alapján a következőkre lenne a legnagyobb igény az agglomerációs szakaszon:
1., Bizonyos vonatok végig, azaz Budapest és Kecskemét között közlekedjenek. A vonal középső szakaszától így növekedne a forgalom, Budapest leterheltsége csökkenne, hiszen mind többen utazhatnának gyorsabban és kényelmesebben Kecskemétre szolgáltatást igénybe venni, vagy ügyet intézni. A BFK tervei szerint a járatokat Kecskeméten a szegedi Inter City vonatokhoz igazítanák, jobb csatlakozást biztosítva.
2., Kérdésként vetődött fel a nyomvonalmódosítás lehetősége Dabason, így a település több pontja közelebb kerülne a vasúthoz. Ez ugyan nem szerepel a tervekben, de a BFK megvizsgálja ennek a lehetőségét.
3., A BFK felméri a teherszállítás lehetőségét, illetve az igényeket a tervezés során, de azt általánosságban el lehet mondani, hogy a felújítás leginkább személyszállítási célokat szolgál, és nem reális a fővonalakon tapasztalt teherforgalom. Ez lakossági ellenállást is kiválthat, hiszen a településeken sok lakóház épült közel a vasúthoz.
4., Cél az autóbuszos ráhordás erősítése, de ez csak abban az esetben reális, ha gyorsul a vasúti közlekedés a főváros, illetve Kecskemét irányába, és a vasút versenyképessége javul.
Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (”sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.