A kiterjesztés teljesen egybevág az utasok, az érintett térség lakóinak véleményével is. Amikor elkezdtünk foglalkozni ezzel a projekttel, az első pillanattól kezdve ilyen kéréseket kaptunk, de a május végén tartott online lakossági fórumon is markánsan megjelent az igény a Lajosmizse–Kecskemét szakasz fejlesztésére, bevonására a munkákba.

A kiterjesztést számos tényező indokolja:

1. Kecskemét vonzóhatása igen erős a közvetlen környékén, de jelentős távolabb is
2. A vonal középső szakaszán így mindkét irányba, tehát Budapest és Kecskemét felé is számottevő az utazási igény, éppen ezért a jövőben célszerű olyan menetrendet bevezetni, amelyben Lajosmizsén nem kell átszállni, a vonal Kecskeméthez közeli részeiről is közvetlenül lehet utazni a főváros, a Lajosmizsétől északra található településekről pedig Kecskemét felé. Fontos az is, hogy a köztes állomásokról, megállóhelyekről egymást is közvetlenül lehessen elérni. Ugyancsak szempont, hogy a vonalon található településekről Szeged felé Kecskeméten jó átszállási kapcsolattal lehessen utazni.
3. Pusztán műszaki értelemben is kedvezőtlen lenne, ha a Lajosmizse–Kecskemét szakasz kimaradna a villamosításból, túl azon, hogy járműgazdálkodási szempontból is előnytelen lenne a szigetszerű dízel üzem megtartása. Ha ugyanis csupán Kőbánya-Kispest és Lajosmizse között lenne villamosítás, ez a szakasz csak északon kapcsolódna a már meglévő villamosított hálózathoz, így az üzembiztonság eléréséhez redundáns energiaellátást kellene kiépíteni. Ha azonban a villamosított szakasz mindkét végén kapcsolódik a meglévő hálózathoz, erre nincs szükség.
4. A villamosított, felújított, a jelenleginél terhelhetőbb 142-es vonal bizonyos szempontból a Budapest–Cegléd–Kecskemét (100a, illetve 140 jelű) fővonal tartalékvonala, alternatívája lehet. Esetileg a teherfuvarozás (ezen belül a honvédelmi célú szállítás) és a személyforgalom esetében egyaránt számításba lehet majd venni.
5. A rekonstrukció után a tervek szerint lesznek olyan vonatok, amelyek Budapesttől Kecskemétig végig közlekednek a vonalon. Lajosmizse és Kecskemét között összességében félórás járatsűrűség elérése lehet a reális cél. Hasonló a terv Lajosmizsétől Budapest felé a zónahatárig, amely Gyál vagy Ócsa térségében lehet. Erről a középső szakaszról a zónázó vonatok a zónahatártól már megállókat kihagyva, gyorsan közlekednek majd a főváros belseje felé. A legbelső szakaszon, a zónahatártól befelé irányonként és óránként már négy vonat állna meg a megállókban. Ehhez a járatsűrűséghez az kell, hogy a belső szakaszon második vágány épüljön mindenhová, ahol ez nem járna a városszerkezet aránytalan megzavarásával. A menetrendhez szükséges mértékben a zónahatártól kifelé is létesülnek rövidebb kétvágányú szakaszok. Budapest és Lajosmizse között is akadálymentes és fedett peron készül minden megállóban és állomáson. Ahol arra igények mutatkoznak, autóparkolók, kerékpártárolók épülnek. Ezen a szakaszon a környezet adottságaitól függően 80–120 kilométer per órás haladási sebesség a tervezett. A teljes lajosmizsei vonal előkészítése 2022 végéig tart, a beruházás kivitelezéséről és annak ütemezéséről ekkor születhet majd újabb kormánydöntés.